JVC GS-TD1BEU 3D kamera teszt

Ha Thor kalapácsa kamera lenne

2012. június 14., csütörtök, 14:15

JVC GS-TD1 kamera 3D kamera 3D EISA

Közeledik a nyár és a nyaralás élményeit mindenképpen meg kell örökíteni. Vihetünk magunkkal egy hagyományos digitális kamerát, szalagosat, amolyan elavultat. Vagy valami frissebbet, modernebbet, ami csak pár hónapja, vagy épp egy éve jelent meg.

Több mint egy éve változatlanul szerepel a kínálatban a JVC első és mai napig egyedüli, teljes értékű 3D amatőr kamerája, a TD1. Tény, hogy ezzel a mai amatőr piac egyik legöregebb modellje a TD1, hiszen az idei modellváltás szinte a teljes 2011-es kínálatot kisöpörte már a boltok polcairól. Ugyanakkor az is érthető, hogy a váltást a JVC nem kapkodja el. Egyrészt továbbra is csak egy kihívója van a Sony TD20 képében, ami a korábban már általunk is tesztelt TD10 utódja. Másrészt azonban azért sincs sok ok a váltásra, mert a JVC felszereltsége változatlanul versenyképes. No meg aztán az a csinos EISA díj is ott van még, amit egy 2011-es modellre adtak, ám 2011-2012 címkével. No, hát ilyen ezeknek a díjaknak a világa.

Megjelenésekor a JVC GS-TD1BEU azt csinálta amit kell - ez az író határozott véleménye - és nagyjából úgy ahogyan kell. Miközben a legtöbb kihívó félmegoldásokkal múlatta az időt, s múlatja ma is. A 3D előtét optikák és a 2D-3D felkonvertálás értelmetlenségét most inkább nem is taglalnánk. Nehéz is megérteni, hogy olyan, a 3D televíziózás iránt elkötelezettnek tűnő gyártók mint a Panasonic vagy a Samsung miért nem mutattak be egyetlen teljesértékű 3D kamerát sem, mind a mai napig? Mégis, ez a mai helyzet. Így elmondhatjuk, hogy csak két komolyan vehető versenyző van, s ezek egyike a meglepően jól felszerelt JVC TD1-es.

A GS-TD1 egy kétoptikás modell, természetesen két teljesen önálló érzékelővel. Ezt így kell csinálni. Az embernek is két szeme van. Nincs is ebben több magyaráznivaló.

A képfeldolgozást a Falconbrid processzor végzi, ami a JVC jelenlegi kínálatában a felső kategóriának számít. A legmagasabb bitráta (ami összefügg a felvétel részletgazdagságával) 34 Mbps 3D módban és 24 Mbps 2D módban. Az optika 10x-es zoomra képes, ami 3D módban 5x-re csökken. A zoomcsökkentés nem holmi gonosz korlátozás a JVC részéről, hanem a 3D képalkotás egyik természetes velejárója. Az érzékelők ?,1-hüvelykes, megfordított szerkezetű, avagy hátulról megvilágított CMOS-ok. Ez a technológia legnagyobb örömünkre rohamosan terjed és lassan ki is szorítja a hagyományos CCD és CMOS érzékelőket a kamerákból. A felvételek a gép saját 64 GB-os memóriájában, vagy SDXC kártyán rögzíthetőek. A fogalalat természetesen kompatibilis az SDHC és SD formátummal is. Videofelvételhez azonban mindenképpen ajánlott a Class6 besorolású, de minimum Class4-es SDHC kártya.

A készülék LCD-je szabad szemmel is élvezhető 3D képet ad. Felbontása 920e képpont, átlója 3,5 col. A tévé felé a szokványos mini HDMI csatlakozás áll rendelkezésre, no meg a kamerához mellékelt HDMI kábel. Az alapkészletnek része még számos vezeték, töltő, egy 105 perc 3D felvételre elegendő kapacitású akku és egy távvezérlő is. Illetve ezek mellett a JVC szoftvercsomagja, ami sajnos csak Windows operációs rendszerhez lett elkészítve.

A TD1 kialakítása robusztus kamera benyomását kelti, ami tovább erősíti az amatőrnél valamivel magasabb kategória érzését. A gép eleje merészen széles. A két optika távolsága viszonylag nagy, 35 mm-es. Ez a konkurensekénél nagyobb térérzetet adhat. Természetesen ez a távolság még csak meg sem közelíti az emberi szemek közötti átlagos távolságot, így közeli a közeli felvételek miatt nem kell aggódjunk. Egyúttal azt is megjegyezhetjük, hogy a többi amatőr, és lényegében az összes hordozható modellhez hasonlóan, itt sem számíthatunk különösebben nagy mélységérzetre a távoli témáknál.

A JVC TD1 a piacon elsőként kínált 3D fotó opciót egy 3D kamerában. Ehhez persze át kell kapcsolni fotó üzemmódba. Ám még ez egy éve egyértelmű előny volt, addig idén már a konkurens Sony képes erre. A JVC előnye, hogy a sztereó mikrofonok a lencserendszer két oldalán vannak elhelyezve, ezzel javítva a természetes sztereó hatást. A Sony által kínált 5.1-es hangzás az évtizedek  óta használt Byphonic márkanév mögé rejtett, digitális térérzet javítás hivatott pótolni. Még az előbbi, a jobb sztereó egyértelmű érték, az utóbbi igencsak feleslegesnek tűnik.

Használatban

Méretben a JVC egyértelműen elveszti a versenyt. A jó képért és hangért áldozatot kell hozni. Az átlagos kameratáskák nem bírnak el a TD1-el, még a fotós táskákban is nehéz helyet szorítani neki. A lencsék előtti redőnyrendszeren nem gondolkoztak sokat a JVC mérnökei. A kézzel nyíló szerkezet zajos és nem túl precíz, de dolgát becsülettel elvégzi. Szintén a mérnöki erőforrások hiányát sejteti a kimondottan ostoba akkumulátor foglalat. Az amúgy méretes akkut a még ma is szokásosnak mondható, külső, avagy árokban rögzítés helyett egy teljesen zárt rekeszben sikerült elhelyezni. Ez még nem lenne gond, hiszen minden tükörreflexes fényképezőgépen így oldják meg. Itt azonban a becsúsztatás, és az eközben létrejövő kontakt helyett egy külső rögzítésre tervezett akkut kell beillesztenünk egy mély árokba, alul és felül ujjunkkal fogva, s hogy mindez ne legyen végtelenül kényelmetlen, ujjainknak bőséges helyet hagytak a tervezők. Ez a hely azután teljesen kihasználatlanul marad a gép gyomrában. Sikerült a felhasznált akku méretének kétszeresét eldorbézolni annak tárolására.

Valahol meg tudom érteni a formatervezőt, aki egy jó megjelenésű kamerát kellett rajzoljon. Ha a gép hosszát a jó fogás miatt változatlanul hagyjuk, de térfogatát a még szükséges méretűre csökkentjük, akkor a eredmény jobban hasonlítana Thor kalapácsára, mint egy kamerára. Így legalább csak kicsit kalapácsszerű, s inkább kamerás az eredmény.

Bár úgy tűnhet, a JVC most alaposan megkapta, az igazság az, hogy akad még pár bántó szó a tarsolyunkban. Az ergonómia ugyanis messze nem hibátlan. A kezelés csak klasszikus, arc magasságban tartott állásban jó. Felülről markolva, például kisgyermekek filmezéséhez, nagyon kényelmetlenné válik a kamera. Pedig ez utóbbi olyasmi, amit ma már szinte minden típus tervezésénél figyelembe vesznek. A hátsó gombok elérhetősége még egy nagyobb férfikézzel sem kényelmes. A menürendszer pedig majdhogynem kaotikus, amit a nem éppen iPhone szintű érintőképernyő reakciói, vagyis a reakciók esetenkénti elmaradása, tovább ront. A menü általában nem túl gyors.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!

Impresszum

Főszerkesztő:
Zsóka Krisztián
email: zsoka.krisztian@av-online.hu

Kapcsolatfelvétel:
info@av-online.hu
telefon: +36-30-2272035

Kiadó:

Future Life Kft.
Future Life Kft.

3535 Miskolc, Fényesvölgyi u. 16. 1/3.

 

Kapcsolat

Kérdése merült fel a szórakoztató elektronika rejtekében?
Írjon nekünk: info@av-online.hu

Médiaajánlat

Személyre szabott ajánlatért írjon a marketing@av-online.hu címre.